A Turbina Kulturális Központ TOVÁBB, MÁSKÉNT című csoportos kiállítása nyílt pályázaton kiválasztott alkotásokon keresztül vizsgálja, miként kérdőjelezi meg és gondolja újra a Z generáció az örökölt mintákat és társadalmi konvenciókat. A felnőtté válással együtt járó, egyénformáló folyamatok során e nemzedék saját szabadságának határaival és az életútját alakító rendszerszintű elvárásokkal találkozik. A gyermekkorban rögzült mintákkal szembesülve megkérdőjelezi az előre kijelöltnek tekintett életutat, és felmerül a saját döntés, önmeghatározás és választás lehetősége.
A szülővé válás alapvetésének kollektív felülvizsgálata kiemelkedő szerepet kap a Z generáció gondolkodásában, amely saját kezébe kívánja venni és tudatos döntésként kezelni ezt a sorsformáló lépést. A gyermekvállalást ösztönző politikai rendszerek fiatalokra gyakorolt nyomása megnehezíti az egyéni, tudatos döntések meghozatalát, valamint a reproduktív autonómiához kötődő társadalmi problémák felismerését. Emellett a szülés és a születés kulturálisan romantizált képe elfedi a transzformatív folyamatokon áteső test fizikai valóságát és kiszolgáltatottságát. Azonban a test nemcsak a terhesség és a magzatból emberré válás folyamata során formálódik, hanem egész léte során képlékeny marad az örökölt minták és társadalmi elvárások beivódása révén is, így az önrendelkezés kérdése a test folyamatos újraformálásának kérdésévé is válik.
A test formálódásával együtt az identitást is külső behatások és elvárások befolyásolják. A nemi szerepekre vonatkozó normák megnehezítik az egyén saját vágyain és értékein alapuló önmeghatározását. E szerepek közül a nőiség az, amelyre a legtöbb tekintet irányul, és amelyet a legszigorúbban ítélnek meg. Elvárás a női léttel hagyományosan együtt járó összes szerep betöltése, miközben a femininitást a társadalom gyengeségként kezeli, azonban megtagadása is bírálatot vált ki. A patriarchális tekintet internalizálódik, és ennek felülírása nélkül nem jöhet létre autonóm önmeghatározás. A queerség ebből a felülírásból indul: eltér a természetesnek vélt rendtől, és megkérdőjelezi a nemi, kapcsolati és családi szerepeket. Az identitáskeresés és az önelfogadás útja így egyéni tapasztalatként élhető meg, miközben a mögötte álló elvárások és normák kollektívek.
Az énkép szabad alakulásának lehetősége elválaszthatatlan az egyén társadalmi helyzetétől és közösségi hovatartozásától. Az egyén gyakran alkalmazkodik a felkínált társadalmi szerepekhez, hogy megtalálja a helyét és elkerülje a magányt, miközben egy idegen szerep betöltése éppen az elszigetelődéshez vezethet. A valódi én elfogadása ugyanakkor lehetőséget teremthet olyan közösségek megtalálására, amelyekben az összetartozás nem jelenti az egyéniség feladását. Az egyén társadalmi helyzete és közösségei azt is meghatározzák, milyen jövőt tud elképzelni, és milyen lehetőségei vannak annak megteremtésére.
A TOVÁBB, MÁSKÉNT kiállítás olyan objektumokat, festményeket, grafikákat, fotókat, animációs kisfilmet és összművészeti kortárstánc-előadást foglal magában, amelyekkel a fiatal alkotók a predetermináltnak tekintett életutak újragondolásának lehetőségeit járják körbe.

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK:
Czinege Kata
Gaál Lilly Odett
Kakuszi Bettina
Kálnoky Emi és Horváth Léna
Lovas Martina
Maday Hanna
Mojzes Sándor
Nagy Iza
RÉS Kollektív
Szabó Detty
Szabó Gabriella
Szűcs Boglárka
Takács Rebeka
KURÁTOROK:
Mezei Rozi
Mészáros Mimi
HELYSZÍN: Turbina Galéria, Turbina Kulturális Központ, 1082 Budapest, Vajdahunyad utca 4.
MEGNYITÓ: 2026. szeptember 17. csütörtök 19:00
MEGTEKINTHETŐ: 2026. október 11-ig a Turbina Kulturális Központ nyitvatartási idejében
GRAFIKA: Kővári Hanna